Az utóbbi pár nap kissé aggodalomra ad okot. Az Andi már negyedik napja fejfájásra panaszkodik, ami zavar eléggé. Ma mondtam neki, amennyiben ez igy marad holnap is, akkor hétfőn viszem orvoshoz, merthát tudni szeretném azt hogy fölöslegessen aggódom-e, vagy esetleg (amit nem szeretnék ) van alapja a fejfájásának. A hétvégén szeretném annyit pihentetni őt ez miatt, amennyit csak lehet, és ezért inkább megcsinálok mindent a házon belüli, és kivüli munkák terén. Mert nem szeretném, ha bármi probléma merülne fel a terhessége ideje alatt. Bár mondják sokan, hogy csak az idő végett van ez, de hiába vannak olyanok közöttük, akiknek adok a véleményükre, én akkor is aggódó tipus vagyok.
Tegnapra teljes egészében véglegesitettem a búsócsoportnál azon szándékomat, hogy nem megyek velük április elején Franciaországba fellépésre, mert egyébb családi teendőim vannak. Valahol fáj is egy picit a szivem ez miatt, dehát apás szülés lesz, amit vistont nem akarok kihagyni, nincs az az isten, aki eltérit ettől.
Apu nagynénje mostansár rá tudott szedni novellaolvasásra, mert kiadott a nyugdijasklubjuk egy olyan novellakötetet, amiben az ő irásaik vannak. És ha már az ő kis novellája is benne van, akkor olvassuk. Csudi jópofa egy öreglány egyébként apu nagynénje, én nagyon ragaszkodok hozzá. Mindig is jól kijöttünk, és rengeteg kalandot éltem át kisgyerek koromban, amikor nála nyaraltunk.
