én

A mai napomra abszolute nem lehet egy rossz szavam sem! Fent voltam a nagyfalunak nevezett Budapesten. Hajnalban, mikor elindultam, azt hittem, hogy sikerül meglepnem azt a leányzót, akit nagyon kedvelek, és bár budapesten lakik ( tőlem 200 kilóméterre ), de az egyik legkedvessebb barátom. Ami sikerült is, ahogy elnéztem, mert nagyon örült a pólónak, a dvdnek ( ami jó tele lett bigyesztve zenével ), no meg a képeknek. De aztán mit csinált? Hát kezembe nyomott egy nájlontatyót, amibe beletett a születendő babánknak egy tők ari rugdalózóval, az Andi drágaságomnak egy bon-bonnal, és egy "kis " jégerrel. Hát mit is mondjak, baromira lepadlóztam! Nagyon örültem neki, és azt kivánom, hogy mindenkinek legyen ilyen barátja! Mert hát sose mondtuk egymásnak, hogy ajándékozzuk meg egymást névnap vagy szülinap alkalmából, de ennek ellenére én mégis iszonyatossan örülők annak, hogy igy alakult mindjárt reggel a nap. Ugyanis reggel fél őtkor indultunk Budapestre két kocsival nyolcan fegyvervizsgára, és hát az én drágaságomtól a búcsúzás csak annyi volt, hogy puszit nyomtam az arcára, és megsimogadtam. Valahogy nem volt szivem felébreszteni őt. Viszonylag hamar, már hét órakkor fent voltunk a lőtéren, pedig nem is nyomta neki a Zoli, dehát ez van. Alig kellett várnom pár percet a Zsura, akivel negyed kilencig beszélgettünk, ismét személyessen! Bár tudtunk volna még beszélgetni, mert a fél kilencre be kell érni cimszóból lett fél tiz, mire behivtak minket. Hát igen, a folytatás már nem olyan jó, mint a kezdet. De aztán délután fél ötre eljutottam odáig, hogy pisztolyra megkaptam a fegyvertartásit, sörétes és golyós puskára meg a fegyverviselésit. Ami nekem nagyon is jó, mert aki kicsit ért hozzá, az tudja mit jelent az, hogy egy pisztoly fegyverviselésiből ez lesz. A hazafelé út picit lassabb volt, mert azért kellett koccintani arra, hogy mindenkinek sikerült a vizsga. Hazaérve már ébren volt az Andi, persze nem is csoda, igy azon nyomban meg kellett csókolnom, és azért igy sem rossz!! Lassan megfürdök, és befekszem az ágyikóba, mert el kell altatnom az én kis drágámat, amihez rengeteg puszi kell. Na mindenkinek pá!